A házassági szerződésről
A házassági szerződéssel, vagy pontosabban házassági vagyonjog szerződéssel a házasulók és a házastársak egymás között rendezhetik vagyoni ügyeiket a házassági életközösség tartamára.
Ezt azt jelenti, hogy a házasulók és a házastársak meghatározhatják, a házassági életközösségük fennállása alatt közös vagyonuk keletkezik, vagy nincs közös vagyon, és akár rendelkezhetnek a házasság előtt meglévő vagyonuk jogi helyzetéről is. Tág keretek között rendelkezhetnek a házastársak a vagyonközösségről, akár összességében a teljes vagyonra nézve, akár külön az egyes vagyontárgyakra vonatkozóan. A törvény megfogalmaz tipikus eseteket, amelyeket aztán lehet vegyíteni, így sokkal szabadabb és könnyebben kezelhető lehet a házastársak vagyoni helyzete, mint házassági szerződés nélkül.
A házassági vagyonjogi szerződés érvényességének feltétele, hogy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba vagy közjegyző előtt közokiratba foglalják. Harmadik személy előtt pedig akkor lehet rá hivatkozni, ha a közjegyzői kamara által vezetett nyilvántartásba kerül.
Házassági szerződés hiányában a házastársak között az életközösség fennállása alatt közös vagyon keletkezik, akkor is, ha mindkét fél önállóan gazdálkodik a jövedelmével, megosztják a kiadásokat jövedelemarányosan, azaz „külön kasszán” vannak.
A házassági szerződés előnye, hogy a házasság megszűnése esetén egyszerűsíti a vagyon megosztását, megelőzhetőek vele a vagyonjogi viták, így például annak eldöntése, hogy egy vagyontárgy közös vagy külön vagyonba tartozik, továbbá, hogy egy vagyontárgy milyen arányban közös és külön vagyon. A vagyonmegosztás egyszerűsítése azt is jelenti, hogy el lehet kerülni vele egy hosszadalmas és költséges bírósági pert. Nem csak válás esetén, hanem az egyik házastárs halála esetén is felmerülhetnek ezek a kérdések. Emellett a házassági szerződés lehetőséget biztosíthat arra is, hogy kizárja az egyik házastárs felelősségét a másik házastárs által folytatott vállalkozásból eredő tartozásért.