Fontos tudnivalók a követelések érvényesíthetőségével kapcsolatban– az elévülésről
A követelések érvényesíthetőségére az idő múlásának jelentős hatása lehet. Ha egy követelés érvényesítésére jogszabály határidőt ír elő, amelynek eltelte jogvesztéssel jár. Egyéb esetekben az elévülés szabályait kell alkalmazni.
A követelések általában öt év alatt évülnek el a Polgári Törvénykönyv általános rendelkezései szerint. Más törvények ennél rövidebb elévülési időt is megállapíthatnak, így pl. három évet alatt évülnek el a munkaviszonyból eredő követelések, egy év alatt évülnek el a telefonszolgáltatási szerződésből vagy parkolási díjból eredő követelések. Az elévülési idő a követelés esedékességének a napján kezdődik, folyamatosan teljesítendő fizetési kötelezettség esetén pedig az utolsó részlet esedékességekor.
Mi az elévülés joghatása?
Az elévült követelést bírósági úton, beleértve a végrehajtási eljárást is, nem lehet érvényesíteni. Az elévülés nem jelenti azt, hogy a szolgáltatás teljesítésére vonatkozó kötelezettség is megszűnt, így esetlegesen az elévült követelés alapján teljesített szolgáltatást a követelés elévülésére tekintettel visszakövetelni nem lehet. Az elévülést a bíróság nem veszi figyelembe hivatalból, arra hivatkozni kell az adott eljárásban.
Mikor valósul meg az elévülés?
Amennyiben eltelt az öt év vagy speciális esetben annál rövidebb, meghatározott idő, anélkül, hogy a jogosult a követelés érvényesítése érdekében lépéseket tett. Azonban ezt nem olyan egyszerű megállapítani, mint elsőre tűnik.
Az elévülést ugyanis számos körülmény megszakíthatja, így a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése, a kötelem megegyezéssel történő módosítása, a követelés bíróság eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság jogerős érdemi döntést hozott, és a követelés csődeljárásban történő bejelentése.
Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést a kötelem megegyezéssel való módosítása és a végrehajtási cselekmények szakítják meg. Tehát végrehajtási eljárás során nem szakítja meg az elévülést pl. a jogosult felszólítása. A végrehajtó által a követelés behajtására tett intézkedések ugyanakkor megszakítják.
Az elévülés megszakadásától az elévülés újrakezdődik.
Néhány jogeset az elévüléssel kapcsolatban:
Példa 1:
Adós kezes volt egy személyi kölcsönszerződés kapcsán. Az adóstól nem tudták behajtani a követelést, ezért a kezes ellen is végrehajtás indult, amely rövidesen szünetelésre került behajthatatlanság miatt. A jogosult hat év elteltével kérte a végrehajtót, hogy intézkedjen a behajtás iránt. Az eltelt hat évben semmilyen végrehajtási intézkedés nem történt. Ez a követelés elévült.
Példa 2:
Adósnak tartozása áll fenn kölcsönszerződés alapján. Behajtás nem indult, majd a tartozás lejártát követő két év elteltével a jogosult bank engedményezi a követelést egy követeléskezelő cégre, aki fizetési meghagyásos eljárás érvényesíti a követelést, majd végrehajtási eljárást indít. A végrehajtási eljárás megindítása a tartozás lejártát követő hat évvel indul meg. Ez esetben a követelés nem évült el, mivel a fizetési meghagyás megszakította az elévülést, és az elévülési idő onnantól újrakezdődik.
Példa 3:
Örökösöket megkeresi a végrehajtó, hogy tartozásuk áll fenn elhunyt hozzátartozójuknak, amelyért felelőséggel tartoznak az örökség erejéig. Kiderül, hogy a végrehajtást kérő bank több, mint tíz éve egyáltalán nem tett semmilyen lépést a követelése behajtása iránt, holott az örökhagyónak volt vagyona. A bank nem ismerte el az örökösök elévülésre hivatkozását, azonban az örökösök pert indítottak, amelynek során már nem tudta vitatni, hogy elévüklt a követelés, így elismerte az elévülést. A bíróság ítéletben rendelkezett a végrehajtási eljárás megszüntetéséről.
Az elévülés megtörténtének megállapítása sok esetben nem egyszerű. Alaposan meg kell vizsgálni a követelés lejártának időpontját, valamint mindazokat az intézkedéseket, amelyeket a jogosult a követelése érvényesítése érdekében tett, végrehajtási eljárás esetén pedig a végrehajtási cselekményeket kell végignézni. Mindezen információk birtokában lehet eldönteni azt a kérdést, hogy elévült-e az adott követelés, vagy sem. Amennyiben végrehajtási eljárás van folyamatban, annak keretében vagy végrehajtási perben kell az elévülésre hivatkozással kérni az eljárás megszüntetését.
Mindez összetett folyamatot jelent, ezért célszerű ebben jártas ügyvédhez fordulni annak megállapítása iránt, hogy a követelés – adós oldaláról: a tartozás – elévülhetett-e, továbbá az elévülés megállapítása iránt szükséges intézkedések megtétele és eljárás megindítása céljából.