Fizetési meghagyás vagy per? Mikor melyiket érdemes választani?
Ha egy lejárt pénzkövetelést szeretne érvényesíteni, felmerülhet a kérdés: fizetési meghagyásos eljárást indítson, vagy közvetlenül bírósághoz forduljon?
A két eljárás célja ugyanaz – a követelés érvényesítése –, azonban nem minden esetben ugyanaz a megfelelő megoldás. A választás attól függ, hogy mekkora összegű a követelés, várható-e vita a felek között, valamint milyen bizonyítékok állnak rendelkezésre.
Ebben a cikkben bemutatjuk a fizetési meghagyás és a peres eljárás közötti legfontosabb különbségeket.
Mi a különbség a fizetési meghagyás és a per között?
A fizetési meghagyásos eljárás egy közjegyző előtt zajló, nemperes eljárás, amely kizárólag pénzkövetelések érvényesítésére szolgál. Célja, hogy a nem vitatott követelések gyorsan és egyszerűen rendezhetők legyenek.
A peres eljárás ezzel szemben bíróság előtt zajlik, ahol a felek bizonyítékokat terjesztenek elő, nyilatkozatokat tesznek, és szükség esetén tanúkat vagy szakértőket is meghallgatnak. A bíróság a bizonyítékok mérlegelése alapján hoz döntést.
Mikor kötelező fizetési meghagyást indítani?
A jogszabály alapján hárommillió forintot meg nem haladó, lejárt pénzkövetelés esetén főszabály szerint fizetési meghagyásos eljárást kell kezdeményezni, ha a követelés egyéb törvényi feltételei fennállnak.
Három- és harmincmillió forint közötti követelés esetén a jogosult választhat a fizetési meghagyásos és a peres eljárás között.
Harmincmillió forint felett pénzkövetelés érvényesítésére már közvetlenül bírósági eljárás indítható.
Mikor célszerű fizetési meghagyást választani?
A fizetési meghagyás különösen akkor lehet előnyös, ha:
- a követelés egyértelmű;
- írásbeli szerződés vagy számla áll rendelkezésre;
- a kötelezett korábban nem vitatta a tartozást;
- várhatóan csak fizetési késedelemről van szó;
- gyors és költséghatékony megoldás a cél.
Ha a kötelezett nem mond ellent, a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, és végrehajthatóvá válik anélkül, hogy bírósági tárgyalásra kerülne sor.
Mikor lehet célszerűbb közvetlenül pert indítani?
Bizonyos esetekben már az eljárás megindításakor valószínűsíthető, hogy a felek között komoly jogvita áll fenn.
Ilyen lehet például, ha:
- a kötelezett korábban írásban vitatta a követelést;
- a teljesítés ténye vitás;
- a szerződés értelmezése között vita van;
- összetett bizonyítás várható;
- a követelés összege meghaladja a harmincmillió forintot (kötelező eset).
Ezekben az esetekben előfordulhat, hogy a fizetési meghagyás csak egy köztes lépés lenne, mert a kötelezett várhatóan ellentmondással él, és az ügy így mindenképpen bíróság elé kerül.
Mi történik, ha a kötelezett ellentmond?
Ha a kötelezett a fizetési meghagyás kézhezvételét követő 15 napon belül ellentmondást terjeszt elő, az eljárás perré alakul.
Ettől kezdve a jogvitát már a bíróság bírálja el, és a jogosultnak bizonyítania kell követelése jogosságát. A fizetési meghagyás ilyenkor nem veszíti el jelentőségét, hanem a peres eljárás kiindulópontjává válik.
Melyik eljárás gyorsabb?
Ha a kötelezett nem vitatja a követelést, a fizetési meghagyásos eljárás rendszerint lényegesen gyorsabb, mint egy bírósági per.
Amennyiben azonban ellentmondás érkezik, az ügy perré alakul, és annak időtartama már a bíróság eljárásától, a bizonyítás terjedelmétől és az ügy összetettségétől függ.
Mire érdemes figyelni a döntés előtt?
Az eljárás megválasztása előtt célszerű átgondolni többek között:
- vitatja-e a másik fél a követelést;
- rendelkezésre állnak-e a szükséges bizonyítékok;
- mekkora a követelés összege;
- milyen gyors eredményre van szükség;
- milyen költségekkel és kockázatokkal kell számolni.
Egy jól megválasztott eljárás jelentősen lerövidítheti a követelés érvényesítésének idejét.
Hogyan segíthet egy ügyvéd?
A megfelelő jogi stratégia kialakítása már az eljárás megindítása előtt fontos lehet.
Egy ügyvéd segítséget nyújthat:
- annak megítélésében, hogy melyik eljárás alkalmazható;
- a követelés jogi megalapozottságának vizsgálatában;
- a szükséges dokumentumok előkészítésében;
- a fizetési meghagyásos vagy peres eljárás során történő képviseletben.
A szakszerű előkészítés sok esetben időt és költséget takaríthat meg.
Összegzés
A fizetési meghagyás és a peres eljárás nem egymás versenytársai, hanem különböző helyzetekre szolgáló jogi eszközök.
Nem vitatott, lejárt pénzkövetelések esetén a fizetési meghagyás gyakran gyors és hatékony megoldás. Ha azonban a felek között érdemi jogvita áll fenn, vagy a követelés jellege ezt indokolja, a peres eljárás lehet a megfelelő út.
Ha nem biztos abban, hogy az Ön ügyében melyik eljárás a célszerű, ügyvédi irodánk készséggel segít a jogi helyzet felmérésében, és a követelés érvényesítéséhez legmegfelelőbb megoldás kiválasztásában.