Adatkezelési tájékoztató
ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ
AZ ÜGYVÉDI TEVÉKENYSÉGHEZ KAPCSOLÓDÓ ADATKEZELÉSEKRŐL
ÉS AZ ÉRINTETT SZEMÉLY JOGAIRÓL
TARTALOMJEGYZÉK
BEVEZETÉS
I. FEJEZET - AZ ADATKEZELŐ MEGNEVEZÉSE
1.E tájékoztatás kiadója, egyben az Adatkezelő:
2. Adatvédelmi tisztségviselő: nincs.
II. FEJEZET - ADATFELDOLGOZÓK MEGNEVEZÉSE
3. Adatfeldolgozó
4. Az ügyvédi iroda adatfeldolgozói
5. Helyettes ügyvédek – mint adatfeldolgozók
III. FEJEZET- TÁJÉKOZTATÁS AZ ÜGYVÉDI TEVÉKENYSÉGHEZ KAPCSOLÓDÓ ADATKEZELÉSEKRŐL
6.Ügyvédi megbízáshoz kapcsolódó adatkezelés
7. Azonosításhoz kapcsolódó adatkezelés
8. Kötelező jogi képviselettel vitt ügyek nyilvántartásához kapcsolódó adatkezelés
9. Az azonosított jogi személyekről és más szervezetekről vezetett nyilvántartáshoz kapcsolódó adatkezelés
10. Kirendeléshez kapcsolódó adatkezelés
11. Okirati ellenjegyzéshez kapcsolódó adatkezelések
12. Papíralapú okirat elektronikus okirati formába alakításával kapcsolatos adatkezelés
13. Ügyvédi letétre vonatkozó adatkezelés
14. Ügynyilvántartással kapcsolatos adatkezelés
15. A pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása, továbbá a korlátozó intézkedések teljesítése céljából végzett adatkezelés
16. A Levéltári törvény szerint maradandó értékű iratokra vonatkozó adatkezelés
IV. FEJEZET - LÁTOGATÓI ADATKEZELÉS AZ ÜGYVÉDI IRODA HONLAPJÁN - TÁJÉKOZTATÁS SÜTIK (COOKIE) ALKALMAZÁSÁRÓL
17. Általános tájékoztatás a sütikről
18. Tájékoztatás az ügyvédi iroda honlapján alkalmazott sütikről, illetve a látogatás során létrejövő adatokról
V. FEJEZET - TÁJÉKOZTATÁS AZ ÉRINTETT SZEMÉLY JOGAIRÓL
19. Tájékoztatás az érintett jogairól és korlátairól
20. Az érintett jogai röviden összefoglalva
21. Az érintett jogai részletesen
BEVEZETÉS
A természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETE (a továbbiakban: Rendelet) előírja, hogy az Adatkezelő megfelelő intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy az érintett részére a személyes adatok kezelésére vonatkozó, minden egyes tájékoztatást tömör, átlátható, érthető és könnyen hozzáférhető formában, világosan és közérthetően megfogalmazva nyújtsa, továbbá hogy az Adatkezelő elősegíti az érintett jogainak a gyakorlását.
Az érintett előzetes tájékoztatási kötelezettségét az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2011. évi CXII. törvény is előírja.
Az alábbiakban olvasható tájékoztatással e jogszabályi kötelezettségünknek teszünk eleget.
I. FEJEZET
AZ ADATKEZELŐ MEGNEVEZÉSE
1. E tájékoztatás kiadója, egyben az Adatkezelő - az ügyvédi megbizásban megjelölt ügyvéd:
ÜGYVÉD / ÜGYVÉDI IRODA NEVE: Dr. Szakáll Ügyvédi Iroda
KAMARAI AZONOSÍTÓ: 36069104
ADÓSZÁM: 18029325-1-20
HONLAP: www.drszakall.hu
E-MAIL CÍM: julia@drszakall.hu, szakall.julia@gmail.com
TELEFONSZÁM: +36 30 3059640
KÉPVISELŐ NEVE: Dr. Szakáll Júlia ügyvéd (a továbbiakban: ügyvédi iroda (egyéni ügyvéd esetén is)
2. Adatvédelmi tisztviselő: nincs.
II. FEJEZET
ADATFELDOLGOZÓK MEGNEVEZÉSE
3. Adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely az adatkezelő nevében személyes adatokat kezel; (Rendelet 4. cikk 8.)
Az adatfeldolgozó igénybevételéhez nem kell az érintett előzetes beleegyezése, de szükséges a tájékoztatása. Ennek megfelelően a következő tájékoztatást adjuk:
4. Az ügyvédi iroda adatfeldolgozói
4.1. Számviteli (Könyvviteli, adózási, bérszámfejtési) adatfeldolgozó megnevezése:
CÉGNÉV: Gájer Ágnes egyéni vállalkozó
SZÉKHELY: 8935 Nagykapornak, Béke utca 50.
TELEPHELY:
CÉGJEGYZÉKSZÁM:
ADÓSZÁM:
HONLAP:
E-MAIL CÍM: gajeragi@t-online.hu
TELEFONSZÁM: +36 30 2248185
5. Helyettes ügyvédek – mint adatfeldolgozók
Az ügyvéd helyettesítésére jogosultak az ügyvéd külön megbízása alapján a területi ügyvédi kamara ügyvédei.
II. FEJEZET
AZ ÜGYVÉDI TEVÉKENYSÉGHEZ KAPCSOLÓDÓ ADATKEZELÉSEK
6.Ügyvédi megbízáshoz kapcsolódó adatkezelés
6.1. Ügyvédi megbízás az ügyvédi tevékenység folytatására adott megbízást jelenti (Üt. 28.§(1), a megbízási szerződést írásba kell foglalni, kivéve, ha az csak jogi tanácsadásra irányul (Üt. 29.§’/1/). Az ügyvédi megbízáshoz kapcsolódó adatkezelés célja az ügyvédi megbízás teljesítése.
6.2. Az ügyvédi megbízáshoz kapcsolódó adatkezelés jogalapja szerződés teljesítése a Rendelet 6. cikk /1/ b) pontja alapján.
6.3. A megbízást az ügyfél képviseletében megadó hozzátartozó (Üt. 28.§(2)), jogi személy képviselő és kapcsolattartó vonatkozásában az adatkezelés jogalapja az adatkezelő ügyvédi iroda jogos érdeke a Rendelet 6. cikk /1/ f) pontja alapján. Ugyancsak jogos érdek jogcímén kezeli az ügyvédi iroda a megbízás teljesítéséhez szükséges, harmadik személyek - például tanúk, szakértők – adatait.
6.4. A kezelhető személyes adatok körére a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 7.§-a irányadó.
6.5. Az adatok adatfeldolgozás céljára átadásra kerülnek az ügyvédi iroda archiválási, továbbá számviteli és – elektronikus kapcsolattartás esetén - IT szolgáltatója részére. A címadatok postázás esetén átadásra kerülnek a Magyar Posta, illetve a megbízott futárszolgálat részére.
6.6. A címzettek köre: A személyes adatok a megbízás és az adatkezelés célja szerint továbbíthatók az eljáró hatóságoknak, bíróságoknak, ellenérdekű feleknek, harmadik személyeknek. Az ügyvédi iroda a megbízás teljesítése során helyettesítő ügyvédet (Üt. 17.§) vehet igénybe, az adatok átadhatók a helyettesítő ügyvéd részére. Az adatok közölhetők az ügyvédi iroda alkalmazottjaival. A személyes adatok átadhatók az ügyvédi megbízás teljesítésében közreműködő személyek, illetve a megbízás teljesítéséhez kapcsolódóan igénybe vett egyéb személyek részére, akiknek közreműködését, illetve igénybevételét az ügyfél jóváhagyta.
6.7. Amennyiben a területi ügyvédi kamara az Üt. 85.§-a alapján irodagondnokot jelöl ki, az irodagondnok jogosult az ügyvéd képviseletére és az iratokba betekinteni.
6.8. A személyes adatok tárolásának időtartama: a megbízás megszűnését követő 5 év, okirat ellenjegyzése esetén az okirat ellenjegyzését követő 10 év, ingatlanra vonatkozó jog közhiteles nyilvántartásba való bejegyzését érintő ügyben a jog bejegyzésétől számított tíz év. (Üt. 53.§)
6.9. Okirat ellenjegyzése esetén az ügyvédi iroda által ellenjegyzett okiratot, valamint az okirat ellenjegyzésével járó ügyben keletkezett más iratokat - ha jogszabály ennél hosszabb megőrzési időt nem állapít meg, vagy a felek ennél hosszabb ideig történő őrzésben nem egyeztek meg - az ellenjegyzéstől számított tíz évig megőrzi. (Üt. 53.§/5/).
6.10. Az ügyvédi iroda jogi kötelezettség teljesítése jogcímén, törvényben előírt adó és számviteli kötelezettségek teljesítése (könyvelés, adózás) céljából kezeli az megbízó nevét, címét, adószámát. A személyes adatok tárolásának időtartama a jogalapot adó jogviszony megszűnését követő 8 év. A személyes adatok címzettjei: az ügyvédi iroda adózási, könyvviteli feladatait ellátó munkavállalói és adatfeldolgozói.
6.11. A személyes adatok ügyvédi titoknak minősülnek, azok megőrzésére az ügyvédi iroda fokozott biztonsági intézkedéseket alkalmaz.
6.12. Az ügyvédi megbízás adatkezelési kikötését a jelent szabályzat 1. számú melléklete tartalmazza.
6.13. Az ügyvédi iroda adatkezelési tájékoztatóját jelen szabályzat 2. számú melléklete tartalmazza.
7. Azonosításhoz kapcsolódó adatkezelés
7.1. Az adatkezelés célja: természetes személy ügyfél, meghatalmazott, jogi személy képviselője adatai nyilvántartott adatokkal való egyezőségének és az általa bemutatott okmányok érvényességének ellenőrzése.
7.2. Az adatkezelés jogalapja: jogi kötelezettség teljesítése a Rendelet 6. cikk (1) c) pont és az Üt. 32.§-a alapján.
7.3. A kezelhető személyes adatok köre: Üt. 32.§ (3/).
7.4. Címzettek: ügyvéd, alkalmazottai, helyettesítő ügyvéd.
7.5. A személyes adatok tárolásának időtartama: a megbízás megszűnését követő 5 év.
8. Kötelező jogi képviselettel vitt ügyek nyilvántartásához kapcsolódó adatkezelés
8.1. Az adatkezelés célja: a jogügyletek biztonságának elősegítése, továbbá az ügyvédi tevékenység korlátainak az érvényesítése.
8.2. Az adatkezelés jogalapja: jogi kötelezettség teljesítése (Rendelet 6. cikk (1) c) – az Üt. 33.§-a alapján.
8.3. A kezelhető személyes adatok köre: Üt. 33.§ (2/). Elérhetőségi adatok hozzájárulás alapján kezelhetők (Üt. 33.§/6/).
8.4. Címzettek: az ügyvéd, ügyvédi iroda alkalmazottai, helyettesítő ügyvéd.
8.5. A személyes adatok tárolásának időtartama: a megbízás megszűnését követő 8 év (Üt. 33.§/7/, Pmt. 56-57.§) illetve a Pmt. 58.§-ban meghatározott hatósági megkeresés esetén 10 év.
9. Az azonosított jogi személyekről és más szervezetekről vezetett nyilvántartáshoz kapcsolódó adatkezelés
9.1. Az adatkezelés célja: a jogügyletek biztonságának elősegítése, továbbá az ügyvédi tevékenység korlátainak az érvényesítése.
9.2. Az adatkezelés jogalapja: jogi kötelezettség teljesítése (Rendelet 6. cikk (1) c) pont és az Üt. 33.§ /4/ bekezdése alapján.
9.3. A kezelhető személyes adatok köre: az azonosított jogi személy vagy más szervezet képviseletében eljáró személy természetes személyazonosító adatai (Üt. 33.§ (4/ d). Elérhetőségi adatok hozzájárulás alapján kezelhetők (Üt. 33.§/6/).
9.4. Címzettek: az ügyvéd, ügyvédi iroda tagjai, alkalmazottai, helyettesítő ügyvéd.
9.5. A személyes adatok tárolásának időtartama: a megbízás megszűnését követő 8 év (Üt. 33.§/7/, Pmt. 56-57.§) illetve a Pmt. 58.§-ban meghatározott hatósági megkeresés esetén 10 év.
10. Kirendeléshez kapcsolódó adatkezelés
10.1. Az ügyvéd kirendelés esetén kirendelt védőként, eseti gondnokként, eseti gyámként, ügygondnokként (a továbbiakban együtt: kirendelt ügyvéd) jár el. (Ütv. 36.§/1/). Az adatkezelés célja a kirendelés teljesítése.
10.2. Az adatkezelés jogalapja a Rendelet 6. cikk (1) bekezdés e) pontja: az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges.
10.3. Címzettek: ügyvéd, ügyvédi iroda tagjai, alkalmazottai, helyettesítő ügyvéd.
10.5. A személyes adatok tárolásának időtartama: a kirendelés megszűnését követő 5 év.
11. Okirati ellenjegyzéshez kapcsolódó adatkezelések
11.1. Ha az ügyvédi tevékenység ellátásnak olyan okirat ellenjegyzése is részét képezi, amelynek valamely szerződő fele az okiratot szerkesztő ügyvédnek az adott ügy ellátására nem adott megbízást, az okiratot szerkesztő ügyvéd az okirat aláírását megelőzően írásban köteles e felet tájékoztatni arról, hogy az ellenjegyzés az okiratot szerkesztő ügyvéddel megbízási jogviszonyt nem hoz létre. (Üt. 43.§/5/. Az ilyen szerződő fél – szerződésben rögzített adatainak kezelésére az ügyvédi iroda a tájékoztatás teljesítése és igazolása céljából jogi kötelezettség teljesítése jogcímén jogosult (Rendelet (1) c)).
11.2. Az ellenjegyző ügyvéd által korábban már azonosított fél az okirat aláírása, illetve az okiraton szereplő aláírás sajátjaként való elismerése során elektronikus hírközlő hálózaton keresztül az ellenjegyző ügyvéd számára a mozgóképet, valamint a hangot egyidejűleg továbbító és rögzítő eszköz igénybevételével is eljárhat. A rögzített felvételt az ellenjegyző ügyvéd az ellenjegyzett okirattal együtt őrzi meg. (Üt. 44.§/2/). Az ügyvédi iroda a rögzített felvételt szerződés teljesítése (Rendelet 6. cikk /1/ b) pontja) jogcímén, kezeli, az adatkezelés célja az okirat ügyfél általi aláírásának, illetve az okiraton szereplő aláírás sajátjaként való elismerésének igazolása.
11.3. Ingatlanra vonatkozó vagy ingatlannal kapcsolatos jog vagy tény közhiteles nyilvántartásba való bejegyzésre irányuló eljárásban való jogi képviseletre, illetve közhiteles nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló okirat szerkesztésére irányuló ügyvédi tevékenység során az ügyvédi iroda az ingatlan-nyilvántartási adatokat és a tulajdonjogra, az ingatlannal kapcsolatos egyéb jogra vonatkozó okiratokat köteles ellenőrizni. (Üt. 45.§). Ezen ingatlan-nyilvántartási adatok célja adatok, okiratok ellenőrzése, jogalapja jogi kötelezettség teljesítése a teljesítése a Rendelet 6. cikk (1) c) pontja szerint.
11.4. Címzettek: az ügyvéd, ügyvédi iroda tagjai, alkalmazottai, helyettesítő ügyvéd.
11.5. A személyes adatok tárolásának időtartama: a megbízás megszűnését követő 5 év, okirat ellenjegyzése esetén az okirat ellenjegyzését követő 10 év, ingatlanra vonatkozó jog közhiteles nyilvántartásba való bejegyzését érintő ügyben a jog bejegyzésétől számított tíz év. (Üt. 53.§)
12. Papíralapú okirat elektronikus okirati formába alakításával kapcsolatos adatkezelés
12.1. Az ügyvédi iroda papíralapú okiratot - utalvány, értékpapír vagy más vagyoni értékű jogot megtestesítő okirat kivételével - elektronikus okirati formába alakíthat. (Üt. 46.§) Ezen adatkezelés célja az elektronikus okirattá alakítás, jogalapja szerződés teljesítése (Rendelet 6. cikk /1/ b)).
12.2. Címzettek: ügyvéd, ügyvédi iroda tagjai, alkalmazottai, helyettesítő ügyvéd.
12.3. A személyes adatok tárolásának időtartama: ügyvédi iroda az elektronikus okiratot - ha a felek ennél hosszabb ideig történő őrzésben nem egyeztek meg - a másolatkészítéstől számított tíz évig megőrzi. Az ügyvédi iroda az általa ellenjegyzett, elektronikus formába alakított papíralapú okiratot, - ha a felek ennél hosszabb ideig történő őrzésben nem egyeztek meg - az átalakítástól számított öt évig megőrzi.
13. Ügyvédi letétre vonatkozó adatkezelés
13.1. Az ügyvédi letéthez (Üt. 47.§) kapcsolódó adatkezelés célja a letéti szerződés teljesítése, jogalapja a Rendelet 6. cikk /1/ b) pontja alapján szerződés teljesítése.
13.2. A letéti szerződésben megnevezett harmadik személy adatait az ügyvédi iroda jogos érdek jogcímén kezeli a Rendelet 6. cikk /1/ f) pontja alapján.
13.3. Az ügyvédi iroda az általa kezelt, a kötelező legkisebb munkabér havi összegének kétszeresét elérő letétek adatait és azok változását a letétkezelés biztonsága és a letétkezelésre vonatkozó szabályok hatékony ellenőrizhetősége érdekében a területi ügyvédi kamarák által működtetett elektronikus letéti nyilvántartásban rögzíti. (Üt. 51.§/1/). Az elektronikus letéti nyilvántartásban rögzíteni kell egyebek mellett a letéti szerződés ügyazonosítóját is. További címzettek: az ügyvéd, ügyvédi iroda tagjai, alkalmazottai, helyettes ügyvéd.
13.4. Az ügyvédi iroda a letétet a letéti szerződés feltételei szerint, biztonságosan, a jogosulatlan hozzáférést megakadályozó módon köteles őrizni. (Üt. 18.§/1/).
13.5. Az adatkezelés időtartama: a letéti szerződés megszűnését követő tíz év.
14. Ügynyilvántartással kapcsolatos adatkezelés
14.1. Az adatkezelés célja: az ügyvédi iroda a megbízás alapján ellátott ügyekről - az ügyvédi tevékenységre vonatkozó szabályok megtartásának ellenőrizhetősége, valamint az ügyvédi tevékenységre való jogosultság megszűnése esetén az ügyfelek jogainak védelme érdekében - nyilvántartást vezet. (Üt. 53.§/1/).
14.2. Az ügynyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:
a) az ügyvéd által képzett ügyazonosítót,
b) az ügyfél nevét,
c) az ügy tárgyát,
d) a megbízási szerződés létrejötte időpontját és
e) az ügyhöz kapcsolódó bírósági eljárások lajstromszámát, illetve más eljárások iktatószámát.
14.3. Az adatkezelés jogalapja: jogi kötelezettség teljesítése a Rendelet 6. cikk (1) c) pontja, és az Üt. 53.§-a alapján.
14.4. Címzettek: az ügyvéd, ügyvédi iroda tagjai, alkalmazottai, helyettes ügyvéd. Betekintésre jogosultak az Üt. 53.§/4/ bekezdésében meghatározottak.
14.5. Az adattárolás időtartama: megbízás megszűnését követő öt év, okirat ellenjegyzése esetén az okirat ellenjegyzését követő tíz év, ingatlanra vonatkozó jog közhiteles nyilvántartásba való bejegyzését érintő ügyben a jog bejegyzésétől számított tíz év.
15. A pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása, továbbá a korlátozó intézkedések teljesítése céljából végzett adatkezelés
15.1. Az ügyvédi iroda jogi kötelezettség teljesítése jogcímén, pénzmosás és terrorizmus-finanszírozása megelőzése és megakadályozása céljából kezeli ügyfelei, ezek képviselői, és a tényleges tulajdonosoknak a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben (Pmt.) meghatározott adatait: a) természetes személy a) családi és utónevét, b) születési családi és utónevét, c) állampolgárságát, d) születési helyét, idejét, e) anyja születési nevét, f) lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét, g) azonosító okmányának típusát és számát; lakcímet igazoló hatósági igazolványa számát, a bemutatott okiratok másolatát. (7.§).
15.2. Az ügyvédi iroda jogi kötelezettség teljesítése jogcímén az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtása céljából kezeli az erről szóló 2017. évi LII. törvényben (Kit) meghatározott adatokat.
15.3. A személyes adatok címzettjei: az ügyvéd, az ügyvédi iroda tagjai, alkalmazottai, helyettes ügyvéd, a Pmt. szerinti kijelölt személy.
15.4. A személyes adatok tárolásának időtartama az üzleti kapcsolat megszűnésétől, illetve az ügyleti megbízás teljesítésétől számított 8 év, Pmt. 56-57.§) illetve a Pmt. 58.§-ban meghatározott hatósági megkeresés esetén 10 év.
16. A Levéltári törvény szerint maradandó értékű iratokra vonatkozó adatkezelés
16.1. Az ügyvédi iroda jogi kötelezettsége teljesítése jogcímén kezeli a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (Levéltári törvény) szerint maradandó értékűnek minősülő iratait abból a célból, hogy az ügyvédi iroda irattári anyagának maradandó értékű része épségben és használható állapotban a jövő nemzedékei számára is fennmaradjon. Az adattárolás ideje: a közlevéltár részére történő átadásig.
16.2. A személyes adatok címzettjei: az ügyvéd, ügyvédi iroda vezetője, alkalmazottai, a közlevéltár munkatársa.
IV. FEJEZET
LÁTOGATÓI ADATKEZELÉS Az ÜGYVÉDI IRODA HONLAPJÁN - TÁJÉKOZTATÁS SÜTIK (COOKIE) ALKALMAZÁSÁRÓL
17. Általános tájékoztatás a sütikről
17.1. A honlapra látogatót a honlapon tájékoztatni kell a sütik alkalmazásáról, és ehhez a hozzájárulását kell kérni.
17.2. A süti (angolul cookie) egy olyan adat, amit a meglátogatott weboldal küld a látogató böngészőjének (változónév-érték formában), hogy az eltárolja és később ugyanaz a weboldal be is tudja tölteni a tartalmát. A sütinek lehet érvényessége, érvényes lehet a böngésző bezárásáig, de korlátlan ideig is. A későbbiekben minden HTTP(S) kérésnél ezeket az adatokat is elküldi a böngésző a szervernek. Ezáltal a felhasználó gépén lévő adatokat módosítja.
17.3. A süti lényege, hogy az weboldalszolgáltatások természeténél fogva szükség van arra, hogy egy felhasználót megjelöljön (pl. hogy belépett az oldalra) és annak megfelelően tudja a következőkben kezelni. A veszélye abban rejlik, hogy erről a felhasználónak nem minden esetben van tudomása és alkalmas lehet arra, hogy felhasználót kövesse a weboldal üzemeltetője vagy más szolgáltató, akinek a tartalma be van építve az oldalban (pl. Facebook, Google Analytics), ezáltal profil jön létre róla, ebben az esetben pedig a süti tartalma személyes adatnak tekinthető.
17.4. A sütik fajtái:
17.4.1. Technikailag elengedhetetlenül szükséges munkamenet (session) sütik: amelyek nélkül az oldal egyszerűen nem működne funkcionálisan, ezek a felhasználó azonosításához, pl. annak kezeléséhez szükséges, hogy belépett-e, mit tett a kosárba, stb. Ez jellemzően egy session-id letárolása, a többi adat a szerveren kerül tárolásra, ami így biztonságosabb. Van biztonsági vonatkozása, ha a session süti értéke nem jól van generálva, akkor session-hijacking támadás veszélye fennáll, ezért feltétlenül szükséges, hogy megfelelően legyenek ezek az értékek generálva. Más terminológiák session cookie-nak hívnak minden sütit, amik a böngészőből való kilépéskor törlődnek (egy session egy böngészőhasználat az elindítástól a kilépésig).
17.4.2. Használatot elősegítő sütik: így azokat a sütiket szoktál nevezni, amelyek megjegyzik a felhasználó választásait, például milyen formában szeretné a felhasználó az oldalt látni. Ezek a fajta sütik lényegében a sütiben tárolt beállítási adatokat jelentik.
17.4.3. Teljesítményt biztosító sütik: bár nem sok közük van a "teljesítmény"-hez, általában így nevezik azokat a sütiket, amelyek információkat gyűjtenek a felhasználónak a meglátogatott weboldalon belüli viselkedéséről, eltöltött idejéről, kattintásairól. Ezek jellemzően harmadik fél alkalmazásai (pl. Google Analytics, AdWords, vagy Yandex.ru sütik). Ezek a látogatóról profilalkotás készítésére alkalmasak.
A Google Analytics sütikről itt tájékozódhat:
https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/analyticsjs/cookie-usage
A Google AdWords sütikről itt tájékozódhat:
https://support.google.com/adwords/answer/2407785?hl=hu
17.5. A sütik használatának elfogadása, engedélyezése nem kötelező. Visszaállíthatja böngészője beállításait, hogy az utasítsa el az összes cookie-t, vagy hogy jelezze, ha a rendszer éppen egy cookie-t küld. A legtöbb böngésző ugyan alapértelmezettként automatikusan elfogadja a sütiket, de ezek általában megváltoztathatóak annak érdekében, hogy megakadályozható legyen az automatikus elfogadás és minden alkalommal felajánlja a választás lehetőségét.
17.6. A legnépszerűbb böngészők süti beállításairól az alábbi linkeken tájékozódhat
- Google Chrome: https://support.google.com/accounts/answer/61416?hl=hu
- Firefox: https://support.mozilla.org/hu/kb/sutik-engedelyezese-es-tiltasa-amit-weboldak-haszn
- Microsoft Internet Explorer 11: http://windows.microsoft.com/hu-hu/internet-explorer/delete-manage-cookies#ie=ie-11
- Microsoft Internet Explorer 10: http://windows.microsoft.com/hu-hu/internet-explorer/delete-manage-cookies#ie=ie-10-win-7
- Microsoft Internet Explorer 9: http://windows.microsoft.com/hu-hu/internet-explorer/delete-manage-cookies#ie=ie-9
- Microsoft Internet Explorer 8: http://windows.microsoft.com/hu-hu/internet-explorer/delete-manage-cookies#ie=ie-8
- Microsoft Edge: http://windows.microsoft.com/hu-hu/windows-10/edge-privacy-faq
- Safari: https://support.apple.com/hu-hu/HT201265
Mindezek mellett azonban felhívjuk a figyelmet arra, hogy előfordulhat, hogy bizonyos webhelyfunkciók vagy -szolgáltatások nem fognak megfelelően működni cookie-k nélkül.
18. Tájékoztatás az ügyvédi iroda honlapján alkalmazott sütikről, illetve a látogatás során létrejövő adatokról
18.1. A látogatás során kezelt adatkör: Ügyvédi irodaunk honlapja a weboldal használata során a látogatóról, illetve az általa böngészésre használt eszközről az alábbi adatokat rögzítheti és kezelheti:
- az látogató által használt IP cím,
- a böngésző típusa,
- a böngészésre használt eszköz operációs rendszerének jellemzői (beállított nyelv),
- látogatás időpontja,
- a meglátogatott (al)oldal, funkció vagy szolgáltatás.
- kattintás.
Ezeket az adatokat maximum 90 napig őrizzük meg és elsősorban biztonsági incidensek vizsgálatához használhatjuk.
18.2. A honlapon alkalmazott sütik
18.2.1. Technikailag elengedhetetlenül szükséges munkamenet (session) sütik
Az adatkezelés célja: a honlap megfelelő működésének biztosítása. Ezek a sütik ahhoz szükségesek, hogy a látogatók böngészhessék a weboldalt, zökkenőmentesen és teljes körűen használhassák annak funkcióit, a weboldalon keresztül elérhető szolgáltatásokat, így - többek között- különösen a látogató által az adott oldalakon végzett műveletek megjegyzését vagy a bejelentkezett felhasználó azonosítását egy látogatás során. Ezen sütik adatkezelésének időtartama kizárólag a látogató aktuális látogatására vonatkozik, a munkamenet végeztével, illetve a böngésző bezárásával a sütik e fajtája automatikusan törlődik a számítógépéről.
Ezen adatkezelés jogalapja az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalmi szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. CVIII. törvény (Elkertv.) 13/A. § (3) bekezdése, amely szerint a szolgáltató a szolgáltatás nyújtása céljából kezelheti azon személyes adatokat, amelyek a szolgáltatás nyújtásához technikailag elengedhetetlenül szükségesek. A szolgáltatónak az egyéb feltételek azonossága esetén úgy kell megválasztania és minden esetben oly módon kell üzemeltetnie az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtása során alkalmazott eszközöket, hogy személyes adatok kezelésére csak akkor kerüljön sor, ha ez a szolgáltatás nyújtásához és az e törvényben meghatározott egyéb célok teljesüléséhez feltétlenül szükséges, azonban ebben az esetben is csak a szükséges mértékben és ideig.
18.2.2. Használatot elősegítő sütik:
Ezek megjegyzik a felhasználó választásait, például milyen formában szeretné a felhasználó az oldalt látni. Ezek a fajta sütik lényegében a sütiben tárolt beállítási adatokat jelentik.
Az adatkezelés jogalapja a látogató hozzájárulása.
Az adatkezelés célja: A szolgáltatás hatékonyságának növelése, felhasználói élmény növelése, a honlap használatának kényelmesebbé tétele.
Ez az adat inkább a felhasználó gépén van, a weboldal csak hozzáfér és felismer(het)i általa a látogatót.
18.2.3. Teljesítményt biztosító sütik:
Információkat gyűjtenek a felhasználónak a meglátogatott weboldalon belüli viselkedéséről, eltöltött idejéről, kattintásairól. Ezek jellemzően harmadik fél alkalmazásai (pl. Google Analytics, AdWords).
Az adatkezelés jogalapja: az érintett hozzájárulása.
Az adatkezelés célja: a honlap elemzése, reklámajánlatok küldése.
V. FEJEZET
AZ ÉRINTETT SZEMÉLY JOGAI
19. Tájékoztatás az érintett jogairól – és korlátairól
Az ügyvédi titok szabályai érintik az érintetti jogokat, az ügyvédi titkot az érintetti jogok gyakorlása is során tiszteletben kell tartani. Ügyvédi titoknak minősül minden olyan tény, információ és adat, amelyről az ügyvédi tevékenység gyakorlója e tevékenysége gyakorlása során szerzett tudomást. Ha az Üt. törvény eltérően nem rendelkezik, az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles az ügyvédi titkot megtartani. E titoktartási kötelezettség kiterjed az ügyvédi titkot tartalmazó iratra vagy más adathordozóra is. (Üt. 9.§).
20. Az érintett jogai röviden összefoglalva
1. Átlátható tájékoztatás, kommunikáció és az érintett joggyakorlásának elősegítése
2. Előzetes tájékozódáshoz való jog – ha a személyes adatokat az érintettől gyűjtik
3. Az érintett tájékoztatása és a rendelkezésére bocsátandó információk, ha a személyes adatokat az adatkezelő nem tőle szerezte meg
4. Az érintett hozzáférési joga
7. Az adatkezelés korlátozásához való jog
9. Az adathordozhatósághoz való jog
11. Automatizált döntéshozatal egyedi ügyekben, beleértve a profilalkotást
12. Korlátozások
13. Az érintett tájékoztatása az adatvédelmi incidensről
16. Az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval szembeni hatékony bírósági jogorvoslathoz való jog
21. Az érintett jogai részletesen:
1. Átlátható tájékoztatás, kommunikáció és az érintett joggyakorlásának elősegítése
1.1. Az adatkezelőnek az érintett részére a személyes adatok kezelésére vonatkozó valamennyi információt és minden egyes tájékoztatást tömör, átlátható, érthető és könnyen hozzáférhető formában, világosan és közérthetően megfogalmazva kell nyújtania, különösen a gyermekeknek címzett bármely információ esetében. Az információkat írásban vagy más módon – ideértve adott esetben az elektronikus utat is – kell megadni. Az érintett kérésére szóbeli tájékoztatás is adható, feltéve, hogy más módon igazolták az érintett személyazonosságát. Az adatkezelőnek elő kell segítenie az érintett jogainak a gyakorlását. A tájékoztatás az érintett joggyakorlásának elősegítése nem eredményezheti az ügyvédi titok megsértését, azt az adatkezelő köteles megtartani.
1.3. Az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül, de mindenféleképpen a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet a jogai gyakorlására irányuló kérelme nyomán hozott intézkedésekről. E határidő a Rendeletben írt feltételekkel további két hónappal meghosszabbítható. amelyről az érintettet tájékoztatni kell.
1.4. Ha az adatkezelő nem tesz intézkedéseket az érintett kérelme nyomán, késedelem nélkül, de legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet az intézkedés elmaradásának okairól, valamint arról, hogy az érintett panaszt nyújthat be valamely felügyeleti hatóságnál, és élhet bírósági jogorvoslati jogával.
1.5. Az adatkezelő az információkat és az érintett jogairól szóló tájékoztatást és intézkedést díjmentesen biztosítja, azonban a Rendeletben írt esetekben díj számítható fel.
1.6. A részletes szabályok a Rendelet 12 cikke alatt találhatók.
2. Előzetes tájékozódáshoz való jog – ha a személyes adatokat az érintettől gyűjtik
2.1. Az érintett jogosult arra, hogy az adatkezeléssel összefüggő tényekről és információkról az adatkezelés megkezdését megelőzően tájékoztatást kapjon. Ennek keretében az érintettet tájékoztatni kell:
a) az adatkezelő és képviselője kilétéről és elérhetőségeiről,
b) az adatvédelmi tisztviselő elérhetőségeiről (ha van ilyen),
c) a személyes adatok tervezett kezelésének céljáról, valamint az adatkezelés jogalapjáról,
d) jogos érdek érvényesítésén alapuló adatkezelés esetén, az adatkezelő vagy harmadik fél jogos érdekeiről,
e) a személyes adatok címzettjeiről – akikkel a személyes adatot közlik - , illetve a címzettek kategóriáiról, ha van ilyen;
e) adott esetben annak tényéről, hogy az adatkezelő harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére kívánja továbbítani a személyes adatokat.
2.2. A tisztességes és átlátható adatkezelés biztosítsa érdekében az adatkezelőnek az érintettet a következő kiegészítő információkról kell tájékoztatnia:
a) a személyes adatok tárolásának időtartamáról, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjairól;
b) az érintett azon jogáról, hogy kérelmezheti az adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatokhoz való hozzáférést, azok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen, valamint az érintett adathordozhatósághoz való jogáról;
c) az érintett hozzájárulásán alapuló adatkezelés esetén arról, hogy a hozzájárulás bármely időpontban történő visszavonásához való jog, amely nem érinti a visszavonás előtt a hozzájárulás alapján végrehajtott adatkezelés jogszerűségét;
d) a felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának jogáról;
e) arról, hogy a személyes adat szolgáltatása jogszabályon vagy szerződéses kötelezettségen alapul vagy szerződés kötésének előfeltétele-e, valamint hogy az érintett köteles-e a személyes adatokat megadni, továbbá hogy milyen lehetséges következményeikkel járhat az adatszolgáltatás elmaradása;
f) az automatizált döntéshozatal tényéről, ideértve a profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikáról, és arra vonatkozóan érthető információkról, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel, és az érintettre nézve milyen várható következményekkel bír.
2.3. Ha az adatkezelő a személyes adatokon a gyűjtésük céljától eltérő célból további adatkezelést kíván végezni, a további adatkezelést megelőzően tájékoztatnia kell az érintettet erről az eltérő célról és minden releváns kiegészítő információról.
Az előzetes tájékozódáshoz való jog részletes szabályait a Rendelet 13. cikke tartalmazza.
2.4. Az előzetes tájékozódáshoz való jog gyakorlása nem eredményezheti az ügyvédi titok megsértését, azt az adatkezelő köteles megtartani.
3. Az érintett tájékoztatása és a rendelkezésére bocsátandó információk, ha a személyes adatokat az adatkezelő nem tőle szerezte meg
3.1. Ha az adatkezelő a személyes adatokat nem az érintettől szerezte meg, az érintettet az adatkezelőnek a személyes adatok megszerzésétől számított legkésőbb egy hónapon belül; ha a személyes adatokat az érintettel való kapcsolattartás céljára használják, legalább az érintettel való első kapcsolatfelvétel alkalmával; vagy ha várhatóan más címzettel is közlik az adatokat, legkésőbb a személyes adatok első alkalommal való közlésekor tájékoztatnia kell az előbbi 2. pontban írt tényekről és információkról, továbbá az érintett személyes adatok kategóriáiról, valamint a személyes adatok forrásáról és adott esetben arról, hogy az adatok nyilvánosan hozzáférhető forrásokból származnak-e.
3.2. Az előbbi pontban írt rendelkezések nem alkalmazhatók ügyvédi titoknak minősülő adatokra és információkra.
3.3. A további szabályokra az előbbi 2. pontban (Előzetes tájékozódáshoz való jog) írtak irányadók.
3.4. E tájékoztatás részletes szabályait a Rendelet 14. cikke tartalmazza.
4. Az érintett hozzáférési joga
4.1. Az érintett jogosult arra, hogy az adatkezelőtől visszajelzést kapjon arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, és ha ilyen adatkezelés folyamatban van, jogosult arra, hogy a személyes adatokhoz és az előbbi 2-3. pontban írt kapcsolódó információkhoz hozzáférést kapjon. (Rendelet 15. cikk).
4.2. Ha személyes adatoknak harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére történő továbbítására kerül sor, az érintett jogosult arra, hogy tájékoztatást kapjon a továbbításra vonatkozóan a Rendelet 46. cikk szerinti megfelelő garanciákról.
4.3. Az adatkezelőnek az adatkezelés tárgyát képező személyes adatok másolatát az érintett rendelkezésére kell bocsátania. Az érintett által kért további másolatokért az adatkezelő az adminisztratív költségeken alapuló, ésszerű mértékű díjat számíthat fel.
4.4. Az érintett hozzáférési jogára vonatkozó részletes szabályokat a Rendelt 15. cikke tartalmazza.
4.5. A hozzáférési jog gyakorlása nem eredményezheti az ügyvédi titok megsértését, azt az adatkezelő köteles megtartani.
5.1. Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az Adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül helyesbítse a rá vonatkozó pontatlan személyes adatokat.
5.2. Figyelembe véve az adatkezelés célját, az érintett jogosult arra, hogy kérje a hiányos személyes adatok – egyebek mellett kiegészítő nyilatkozat útján történő – kiegészítését is.
5.3. Ezen szabályokat a Rendelet 16. cikke tartalmazza.
6.1. Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül törölje a rá vonatkozó személyes adatokat, az adatkezelő pedig köteles arra, hogy az érintettre vonatkozó személyes adatokat indokolatlan késedelem nélkül törölje ha
a) a személyes adatokra már nincs szükség abból a célból, amelyből azokat gyűjtötték vagy más módon kezelték;
b) az érintett visszavonja az adatkezelés alapját képező hozzájárulását, és az adatkezelésnek nincs más jogalapja;
c) az érintett tiltakozik az adatkezelése ellen, és nincs elsőbbséget élvező jogszerű ok az adatkezelésre,
d) a személyes adatokat jogellenesen kezelték;
e) a személyes adatokat az adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jogban előírt jogi kötelezettség teljesítéséhez törölni kell;
f) a személyes adatok gyűjtésére közvetlenül gyermeknek kínált, információs társadalommal összefüggő szolgáltatások kínálásával kapcsolatosan került sor.
6.2. A törléshez való jog nem érvényesíthető, ha az adatkezelés szükséges
a) a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való jog gyakorlása céljából;
b) az adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jog szerinti kötelezettség teljesítése, illetve közérdekből vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlása keretében végzett feladat végrehajtása céljából;
c) a népegészségügy területét érintő közérdek alapján;
d) a közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból, amennyiben a törléshez való jog valószínűsíthetően lehetetlenné tenné vagy komolyan veszélyeztetné ezt az adatkezelést; vagy
e) jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez.
A törléshez való jogra vonatkozó részletes szabályokat a Rendelet 17. cikke tartalmazza.
7. Az adatkezelés korlátozásához való jog
7.1. Az adatkezelés korlátozása esetén az ilyen személyes adatokat a tárolás kivételével csak az érintett hozzájárulásával, vagy jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez, vagy más természetes vagy jogi személy jogainak védelme érdekében, vagy az Unió, illetve valamely tagállam fontos közérdekéből lehet kezelni.
7.2. Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az Adatkezelő korlátozza az adatkezelést, ha az alábbiak valamelyike teljesül:
a) az érintett vitatja a személyes adatok pontosságát, ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amely lehetővé teszi, hogy az Adatkezelő ellenőrizze a személyes adatok pontosságát;
b) az adatkezelés jogellenes, és az érintett ellenzi az adatok törlését, és ehelyett kéri azok felhasználásának korlátozását;
c) az Adatkezelőnek már nincs szüksége a személyes adatokra adatkezelés céljából, de az érintett igényli azokat jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez; vagy
d) az érintett tiltakozott az adatkezelés ellen; ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amíg megállapításra nem kerül, hogy az adatkezelő jogos indokai elsőbbséget élveznek-e az érintett jogos indokaival szemben.
7.3. Az adatkezelés korlátozásának feloldásáról az érintettet előzetesen tájékoztatni kell.
A vonatkozó szabályokat a Rendelet 18. cikke tartalmazza.
8.1. Az adatkezelő minden olyan címzettet tájékoztat valamennyi helyesbítésről, törlésről vagy adatkezelés-korlátozásról, akivel, illetve amellyel a személyes adatot közölték, kivéve, ha ez lehetetlennek bizonyul, vagy aránytalanul nagy erőfeszítést igényel. Az érintettet kérésére az adatkezelő tájékoztatja e címzettekről.
8.2. E szabályok a Rendelet 19. cikke alatt találhatók.
8.3. Ezen értesítési kötelezettség teljesítése nem eredményezheti az ügyvédi titok megsértését, azt az adatkezelő köteles megtartani.
9. Az adathordozhatósághoz való jog
9.1. A Rendeletben írt feltételekkel az érintett jogosult arra, hogy a rá vonatkozó, általa egy adatkezelő rendelkezésére bocsátott személyes adatokat tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban megkapja, továbbá jogosult arra, hogy ezeket az adatokat egy másik adatkezelőnek továbbítsa anélkül, hogy ezt akadályozná az az adatkezelő, amelynek a személyes adatokat a rendelkezésére bocsátotta, ha
a) az adatkezelés hozzájáruláson, vagy szerződésen alapul; és
b) az adatkezelés automatizált módon történik.
9.2. Az érintett kérheti a személyes adatok adatkezelők közötti közvetlen továbbítását is.
9.3. Az adathordozhatósághoz való jog gyakorlása nem sértheti a Rendelet 17. cikkét (A törléshez való jog („az elfeledtetéshez való jog”). Az adtahordozhatósághoz való jog nem alkalmazandó abban az esetben, ha az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítványai gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges. E jog nem érintheti hátrányosan mások jogait és szabadságait.
9.4. A részletes szabályokat a Rendelet 20. cikke tartalmazza.
9.5. Az adathordozhatósághoz való jog gyakorlása nem eredményezheti az ügyvédi titok megsértését, azt az adatkezelő köteles megtartani.
10.1. Az érintett jogosult arra, hogy a saját helyzetével kapcsolatos okokból bármikor tiltakozzon személyes adatainak közérdeken, közfeladat végrehajtásán (6. cikk (1) e)), vagy jogos érdeken (6. cikk f)) alapuló kezelése ellen, ideértve az említett rendelkezéseken alapuló profilalkotást is. Ebben az esetben az adatkezelő a személyes adatokat nem kezelheti tovább, kivéve, ha az adatkezelő bizonyítja, hogy az adatkezelést olyan kényszerítő erejű jogos okok indokolják, amelyek elsőbbséget élveznek az érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben, vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódnak. Az érdekmérlegelési teszt keretében az adatkezelő feltárja a jogos érdek tartalmát, és megvizsgálja, hogy a jogos érdek érvényesítése hogyan hat az érintett érdekeire, vagy alapvető jogaira és szabadságaira. Majd mérlegelni kell ez utóbbiak elsőbbséget élveznek-e az adatkezelő jogos érdekével szemben, különösen, ha az érintett gyermek. Ha a mérlegelés során az érintett érdekei a személyes adatok védelmét teszik szükségessé – az adatkezelés nem folytatható.
10.2. Ha a személyes adatok kezelése közvetlen üzletszerzés érdekében történik, az érintett jogosult arra, hogy bármikor tiltakozzon a rá vonatkozó személyes adatok e célból történő kezelése ellen, ideértve a profilalkotást is, amennyiben az a közvetlen üzletszerzéshez kapcsolódik. Ha az érintett tiltakozik a személyes adatok közvetlen üzletszerzés érdekében történő kezelése ellen, akkor a személyes adatok a továbbiakban e célból nem kezelhetők.
10.3. Ezen jogokra legkésőbb az érintettel való első kapcsolatfelvétel során kifejezetten fel kell hívni annak figyelmét, és az erre vonatkozó tájékoztatást egyértelműen és minden más információtól elkülönítve kell megjeleníteni.
10.4. Az érintett a tiltakozáshoz való jogot műszaki előírásokon alapuló automatizált eszközökkel is gyakorolhatja.
10.5. Ha a személyes adatok kezelésére tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból kerül sor, az érintett jogosult arra, hogy a saját helyzetével kapcsolatos okokból tiltakozhasson a rá vonatkozó személyes adatok kezelése ellen, kivéve, ha az adatkezelésre közérdekű okból végzett feladat végrehajtása érdekében van szükség.
10.6. A vonatkozó szabályokat a Rendelet 21. cikke tartalmazza.
11. Automatizált döntéshozatal egyedi ügyekben, beleértve a profilalkotást
11.1. Az érintett jogosult arra, hogy ne terjedjen ki rá az olyan, kizárólag automatizált adatkezelésen – ideértve a profilalkotást is – alapuló döntés hatálya, amely rá nézve joghatással járna vagy őt hasonlóképpen jelentős mértékben érintené.
11.2. Ez a jogosultság nem alkalmazandó abban az esetben, ha a döntés:
a) az érintett és az adatkezelő közötti szerződés megkötése vagy teljesítése érdekében szükséges;
b) meghozatalát az adatkezelőre alkalmazandó olyan uniós vagy tagállami jog teszi lehetővé, amely az érintett jogainak és szabadságainak, valamint jogos érdekeinek védelmét szolgáló megfelelő intézkedéseket is megállapít; vagy
c) az érintett kifejezett hozzájárulásán alapul.
11.3. Az előbbi a) és c) pontjában említett esetekben az adatkezelő köteles megfelelő intézkedéseket tenni az érintett jogainak, szabadságainak és jogos érdekeinek védelme érdekében, ideértve az érintettnek legalább azt a jogát, hogy az adatkezelő részéről emberi beavatkozást kérjen, álláspontját kifejezze, és a döntéssel szemben kifogást nyújtson be.
A további szabályokat a Rendelet 22. cikke tartalmazza.
12. Korlátozások
12.1. Az adatkezelőre vagy adatfeldolgozóra alkalmazandó uniós vagy tagállami jog jogalkotási intézkedésekkel korlátozhatja jogok és kötelezettségek (Rendelet 12-22. cikk, 34. cikk, 5. cikk) hatályát, ha a korlátozás tiszteletben tartja az alapvető jogok és szabadságok lényeges tartalmát.
12.1. E korlátozás feltételeit a Rendelet 23. cikke tartalmazza.
13. Az érintett tájékoztatása az adatvédelmi incidensről
13.1. Ha az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően magas kockázattal jár a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve, az adatkezelőnek indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatnia kell az érintettet az adatvédelmi incidensről. E tájékoztatásban világosan és közérthetően ismertetni kell az adatvédelmi incidens jellegét, és közölni kell legalább a következőket:
a) az adatvédelmi tisztviselő vagy a további tájékoztatást nyújtó egyéb kapcsolattartó nevét és elérhetőségeit;
c) ismertetni kell az adatvédelmi incidensből eredő, valószínűsíthető következményeket;
d) ismertetni kell az adatkezelő által az adatvédelmi incidens orvoslására tett vagy tervezett intézkedéseket, beleértve adott esetben az adatvédelmi incidensből eredő esetleges hátrányos következmények enyhítését célzó intézkedéseket.
13.2. Az érintettet nem kell az tájékoztatni, ha a következő feltételek bármelyike teljesül:
a) az adatkezelő megfelelő technikai és szervezési védelmi intézkedéseket hajtott végre, és ezeket az intézkedéseket az adatvédelmi incidens által érintett adatok tekintetében alkalmazták, különösen azokat az intézkedéseket – mint például a titkosítás alkalmazása –, amelyek a személyes adatokhoz való hozzáférésre fel nem jogosított személyek számára értelmezhetetlenné teszik az adatokat;
b) az adatkezelő az adatvédelmi incidenst követően olyan további intézkedéseket tett, amelyek biztosítják, hogy az érintett jogaira és szabadságaira jelentett, magas kockázat a továbbiakban valószínűsíthetően nem valósul meg;
c) a tájékoztatás aránytalan erőfeszítést tenne szükségessé. Ilyen esetekben az érintetteket nyilvánosan közzétett információk útján kell tájékoztatni, vagy olyan hasonló intézkedést kell hozni, amely biztosítja az érintettek hasonlóan hatékony tájékoztatását.
13.3. A további szabályokat a Rendelet 34. cikke tartalmazza.
13.4. E kötelezettség teljesítése nem eredményezheti az ügyvédi titok megsértését, azt az adatkezelő köteles megtartani.
Az érintett jogosult arra, hogy panaszt tegyen egy felügyeleti hatóságnál – különösen a szokásos tartózkodási helye, a munkahelye vagy a feltételezett jogsértés helye szerinti tagállamban –, ha az érintett megítélése szerint a rá vonatkozó személyes adatok kezelése megsérti a Rendeletet. Az a felügyeleti hatóság, amelyhez a panaszt benyújtották, köteles tájékoztatni az ügyfelet a panasszal kapcsolatos eljárási fejleményekről és annak eredményéről, ideértve azt is, hogy a az ügyfél jogosult bírósági jogorvoslattal élni.
E szabályokat a Rendelet 77. cikke tartalmazza.
15.1. Az egyéb közigazgatási vagy nem bírósági útra tartozó jogorvoslatok sérelme nélkül, minden természetes és jogi személy jogosult a hatékony bírósági jogorvoslatra a felügyeleti hatóság rá vonatkozó, jogilag kötelező erejű döntésével szemben.
15.2. Az egyéb közigazgatási vagy nem bírósági útra tartozó jogorvoslatok sérelme nélkül, minden érintett jogosult a hatékony bírósági jogorvoslatra, ha az illetékes felügyeleti hatóság nem foglalkozik a panasszal, vagy három hónapon belül nem tájékoztatja az érintettet a benyújtott panasszal kapcsolatos eljárási fejleményekről vagy annak eredményéről.
15.3. A felügyeleti hatósággal szembeni eljárást a felügyeleti hatóság székhelye szerinti tagállam bírósága előtt kell megindítani.
15.4. Ha a felügyeleti hatóság olyan döntése ellen indítanak eljárást, amellyel kapcsolatban az egységességi mechanizmus keretében a Testület előzőleg véleményt bocsátott ki vagy döntést hozott, a felügyeleti hatóság köteles ezt a véleményt vagy döntést a bíróságnak megküldeni.
E szabályokat a Rendelet 78. cikke tartalmazza.
16. Az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval szembeni hatékony bírósági jogorvoslathoz való jog
16.1. A rendelkezésre álló közigazgatási vagy nem bírósági útra tartozó jogorvoslatok – köztük a felügyeleti hatóságnál történő panasztételhez való jog – sérelme nélkül, minden érintett hatékony bírósági jogorvoslatra jogosult, ha megítélése szerint a személyes adatainak az e rendeletnek nem megfelelő kezelése következtében megsértették az e rendelet szerinti jogait.
16.2. Az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval szembeni eljárást az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó tevékenységi helye szerinti tagállam bírósága előtt kell megindítani. Az ilyen eljárás megindítható az érintett szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam bírósága előtt is, kivéve, ha az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó valamely tagállamnak a közhatalmi jogkörében eljáró közhatalmi szerve.
E szabályokat a Rendelet 79. cikke tartalmazza.